H. Túri Klára netkötete


Karaffa Gyula ajánlása:

H. Túri Klára Tatán él, a mai elektronikus világunkban is „elzártan”, „gép nélkül”. Verseit hagyományos módon kézzel, illetve írógéppel veti papírra, s ha valaki „nem vinné a hátán”, ha valaki nem „fedezné fel”, olyan csendben, olyan békés magányban élne tovább, mint ahogy a hó is „csak van” a fán. Szerény, csendes ember. Ha verseit megírta, dolgát elvégezte, akár olvassák, akár nem. Tehetségével persze tisztában van, s erre mások is ráéreztek már, hozzáértők, példa erre több helyen való megjelenése.

Klára sok verse elsőre nagyon nehezen érthető. Ám ha kellő odafigyeléssel olvassuk, a szavak jelentette „édes hús” alatt megtaláljuk a tartalmas „magot” is. A vesszőt, a pontot, az írásjeleket tudatosan szabadon alkalmazza, így adja meg a lehetőséget arra, hogy verseinek több olvasata legyen. Szereti a kötőjeleket, a hármaspontokat, amikkel néha csapongónak látszó gondolatmenetét terjeszti ki. Mélyen hívő lelke apró rezdüléseit, szimpatikus emberi bizonytalanságait írja meg. Tanítani nem akar, ám mégis azt teszi, mikor magyarságunkra, történelmünkre, hitünkre, vallásunkra tereli a szót. Rögös élete tapasztalatai adják az indokot és a jogot arra, hogy szólhasson hozzánk. Néha vidám, néha borongós hangulatváltozásai csak erősítik azt a meggyőződést az olvasóban, hogy Ő is olyan, hogy Ő is ugyanolyan, mint mi magunk.

Régóta ismerem Klárát, kedves, gyermekien bizakodó és néha rajongásig lelkes leveleinek érkezte szívesen várt eseményei életemnek. Naplójegyzetei (amik folytatásban kerülnek közlésre a Börzsönyi Helikon oldalain) ugyanolyan eréllyel jelenítik meg gondolatait, mint versei.

H. Túri Klára versei így, összegyűjtve olyanok, akár a szivárvány: Sokszínűségével az égre feszül, puszta jelenlétével megnyugtat, bíztatást ad a jövőre nézvést. Induljunk el felé, menjünk át alatta, lélegezzünk fel az átélt élménytől!

Isten éltesse még sokáig Klárát, hogy e kötete után újabbakkal örvendeztesse meg mindig szomjas lelkeinket!


A netkötet ajánlott felbontása: 1024x768
Kisebb felbontásnál a versek széteshetnek és élvezhetetlenné válnak.